Futballklub volt, világcég lett A nagy cél: meghódítani az ázsiai piacot Manapság már nem elég a pályán jól teljesíteni, a játékosoknak sikerre kell vinniük a csapatukat működtető vállalkozást is. Noha Wayne Rooneyban és társaiban a szurkolók a zseniális futballistát látják, manapság már nem elég, ha az elitklubok sztárjátékosai csupán a pályán teljesítenek kifogástalanul. Éppúgy részt kell vállalniuk a csapatuk köré felépített gazdasági vállalkozás brandépítésében, mint a klubjukhoz kapcsolódó ajándéktárgyak népszerűsítésében. A Man United szakmai hírnevét szerte a világban a három neves menedzserhez, Ernest Mangnallhoz, Sir Matt Busbyhoz és Sir Alex Fergusonhoz köthető három aranykorszak alapozta meg. Ám ahhoz, hogy a vörös ördögök a földkerekség legmenőbb sportvállalkozásával dicsekedhessenek, a szakmai sikerek csupán az alapot jelentették. Érdemes tovább bővíteni az Old Traffordot A futballbizniszt uraló angol klubok (a Deloitte and Touche könyvvizsgáló cég által összeállított húszas toplistán 2005-ben már tíz brit gárda szerepelt) eredményes üzleti vállalkozássá fejlődéséhez a hátteret a szigetországi profi futball egyedülálló szervezettsége, a sportág évszázados tradíciói adták, de szerepük volt a múlt század nyolcvanas éveiben féktelenül tomboló futballhuligánoknak is. A sorozatos botrányok nyomán az angol kormány jelentős összegeket felemésztő stadionfejlesztésekre kötelezte a klubokat, amelyek a jobb megtérülés reményében multifunkcionális szolgáltatóközpontokká alakították át a létesítményeiket. Az újjáépített stadionokban már nemcsak a meccsnapokon nyitják ki a kapukat, az éttermekben, boltokban, szállodákban, konferenciatermekben a hét többi napján is pezseg az élet. A kilencvenes években alapjaiban alakult át a klubok marketingstratégiája, összefüggésben a sportág nagy péztermelő projektje, a Bajnokok Ligája létrehozásával, míg a Bosman-szabály megszületése felszabadította az addig nehezen mozduló játékospiacot. E helyzetben aligha meglepő, hogy a futballipar élvállalatai az angol ligából kerültek ki, az éppen fényes korszakát élő Manchester United pedig az elitcégek között is a legsikeresebb lett. A londoni értéktőzsdére 1991-ben bevezetett MU részvénytársaságnak viharos gyorsasággal bővültek a tevékenységi körei az esztendők során, s ezzel összefüggésben gyarapodtak a bevételi forrásai is. Az alapszolgáltatásnak tekinthető mérkőzésrendezés mellett a Man United hivatalos emblémájával elláttott ajándéktárgyak világszerte megvásárolhatók, a klub értékesíti a kereskedelmi jogait, önálló tv-társaságot és internetes oldalakat működtet, a mezeken, az Old Traffordban és a kiadványaiban reklámozási lehetőségeket kínál más cégeknek, a stadionhoz kapcsolódóan egyéb (vendéglátóipari, kereskedelmi) szolgáltatásokat nyújt, sőt pénzügyi szolgáltatásokat is kínál; ez utóbbit több mint 100 ezer drukker veszi igénybe... Érdemes néhány tételt külön is elemezni. A Manchester United ősi fészkét, az Old Traffordot, ahol a vörös ördögök 1910. február 19-én játszották első meccsüket, a közelmúltban bővítették 55.300-ról 67.700 férőhelyesre, ám a folyamatos telt ház újab építkezésre ösztönözte a futball rt. irányítóit. Nos, 2007-ig további 7.900 ülőhellyel gyarapítják, azaz 75.600 néző szurkolhat az "álmok színházának" becézett futballszentélyben. Mindez az előzetes számítások szerint évente ötmillió fontos (1.8 millárd forint) plusz bevételt hoz a klubnak. Ezzel azonban nem ér véget a környéken az építkezés. A klubvezérkar úgy döntött, az Old Trafford vonzáskörzetében ötcsillagos szállodát, s - hogy oda még könnyebb legyen vendégeket csábítani - kaszinókomplexumot építtet. Húszmillió kínai rajong a Vörös Ördögökért S egy másik nagy kísérlet: Ázsia meghódítása. A sportmarketinggel foglalkozó szakemberek jó ideje ajánlják, hogy a többé-kevésbé telített európai piac felől érdemes Ázsia felé fordulni. A globális brandépítés jegyében a Man United 2005 nyarán Kínát, Hongkongot, valamint Japánt érintő túrát bonyolított le. S amíg Sir Alex Ferguson alakulata a stadionokban igyekezett újabb híveket toborozni a vörös ördögöknek, július 14-én elindították a klub kínai nyelvű internetes oldalát, amely nemcsak Kína, hanem Hongkong, Tajvan és Makaó területén is ellátja friss hírekkel, exkluzív interjúkkal, statisztikákkal a rajongókat. A szurkolók kiszolgálása nemcsak a hagyományos klub/rajongó kapcsolat erősítése miatt kulcskédés, hanem azért is, mert az igazi drukkerek egyben fogyasztók is. Mégpedig speciális fogyasztók, akiknek fontos jellemzőjük a márkahűség. A Manchester United az utóbbi években olyan weboldalakat indított el, mint például az "MU Fans Federations" vagy az "MU Sky", amelyek pénzcsináló gépezetként működnek. Amíg 2002-ben 700 ezer font bevételt hoztak a fizetős weboldalak, addig 2004-ben már kétmillió fonttal gazdagították a klub kasszáját. A kínai piac álombevételekkel kecsegtet: Andy Anson kereskedelmi igazgató szerint a Manchester Unitednek világszerte 94 millió rajongója van, közülük 40 millióan Ázsiában élnek, az ázsiaiak közül pedig 20 millióan kínaiak. Évente 25 millió fontért lehet futballistát venni S most, hogy Malcolm Glazer belépése nyomán családi vállalkozássá alakult a Man United, máris megvan az újabb bekebelezendő terület: az Egyesült Államok. A vörös ördögök a jövőben évente ellátogatnak Tampába, ahol milliárdos tulajdonosuknak van egy franchise-érdekeltsége: az amerikaifutball-ligában (NFL) szereplő Tampa Bay Buccaneerst tulajdonolja. S hogy mi lehet a 75 éves mágnás célja? A Times című napilap által közzétett tervezet szerint az üzletember mer nagyot álmodni. Ennek az árát persze részben a drukkerek lesznek kénytelen megfizetni: az eddig átlagban 29.90 fontba (10.764 forint) kerülő jegyek 2010-re 46 fontra (16.560 forint) drágulnak. A klub éves forgalmát viszont 2010-re 52 százalékkal, 245.6 millió fontra emelné, s a 4x4 szisztéma jegyében a négy legfontosabb szponzortól évi négymillió fontot remél. Ami a kiadásokat illeti, a látványos játékosvásárlásoknak vélhetően befellegzettt. Az olyan tranzakciókra, mint Rio Ferdinand Manchesterbe költöztetése, aki a világ legdrágább bekkjeként 2002-ben 33.1 millió fontért vettek meg a Leeds Unitedtől, vagy Wayne Rooney 27 millió fontot felemésztő átigazolására ezután nem lesz forrás. Sir Alex Ferguson menedzser évadonként 25 millió fontot költhet a keret felfrissítésére. Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy az United 1998 óta évente átlagban "csak" 19.4 millió fontért vett labdarúgókat. Pénzügyi elemzők azonban emlékeztetnek: a terveket akkor lehet megvalósítani, ha a csapat dobogón van a Premier League-ben és a Bajnokok Ligájában is eljut a jól fizető, egyenes kieséses szakaszig. A Manchester Unitednél a jegyek/bérletek és a tv-jogok értékesítéséből jön a legtöbb pénz, azaz a klub kitermeli a működéséhez szükséges összeget. Sőt a hosszú esztendők óta tartó nyereségesség jelzi, annál jóval többet is. Ellenpéldának okáért mifelénk viszont a tulajdonosnak vagy - közpénzből - az önkormányzatnak kell fedeznie az évről évre újratermelődő veszteségeket. S még egy érdekesség: Manchesterben, és általában Angliában a játékosok eladásából származó pénzt a rendkívüli tételek közé sorolják, ellenben Magyarországon az alapbevételek között tartják számon.